Isten ma megmutatta nekem, hogy ha új pénztár nyílik, ahol nyolc kiflivel a kezemben előreengedem a másik sorban mögöttem állt kismamát, akkor a gép majd kétszerre se tudja leolvasni a zacskón át a krumplija vonalkódját, aztán harmadszorra kiderül, hogy mindháromszor leolvasta, csak nem pittyent, így sztornózni kell, amihez kell kérni kulcsot, aztán a gyereknek kell hoznia mögülem szatyrot, s a kismama végül gondosan kiszámolt apróval fizet, ami azonban mégsem olyan gondosan van kiszámolva, így végül orrom előtt megy el a busz, amivel időre épp' odaértem volna.
Nehéz dolog a teológia, nem mindig világos, mire is akar inteni minket a példázataival...
